Vehrer Adél: Májusfák az Észak-Dunántúlon. Polgári Szemle. 2011/4. (65-81. old.)
Abstract:
Európa-szerte évszázadokra visszatekintő tavaszünnep kötődik május elsejéhez és pünkösdhöz. E két azonos tartalmú alkalom rítusai hosszú ideig – bizonyos esetekben még ma is – keveredtek egymással, de napjainkra a május 1. hazánkban szinte kizárólagosan magához kötötte a májusfaállítás szokását. Történeti adatok szerint a magyar nyelvterület északi és nyugati részén korábban pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, melyik naphoz kötődött hagyományosan a vizsgált szokás. Északnyugat-Magyarországon korábban gyakori volt, de ma is előfordul, hogy a május elsején állított fát pünkösdkor döntik ki. A bontás ceremóniái (például fára mászás, kitáncolás) valószínűleg összefüggnek a pünkösdi király választásának ügyességi próbáival.
Európa-szerte évszázadokra visszatekintő tavaszünnep kötődik május elsejéhez és pünkösdhöz. E két azonos tartalmú alkalom rítusai hosszú ideig – bizonyos esetekben még ma is – keveredtek egymással, de napjainkra a május 1. hazánkban szinte kizárólagosan magához kötötte a májusfaállítás szokását. Történeti adatok szerint a magyar nyelvterület északi és nyugati részén korábban pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, melyik naphoz kötődött hagyományosan a vizsgált szokás. Északnyugat-Magyarországon korábban gyakori volt, de ma is előfordul, hogy a május elsején állított fát pünkösdkor döntik ki. A bontás ceremóniái (például fára mászás, kitáncolás) valószínűleg összefüggnek a pünkösdi király választásának ügyességi próbáival.